| I. rész: Először tanuljunk meg szeretni... |
„Sok beszédnek sok az alja” – mondja a közmondás. Talán erre gondolt Áprily Lajos is, amikor Kérés az
öregséghez c. versét írta. „Csak gyökeres szót adj!” – kéri, hiszen „csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek”. A beszélgetés öröme nem a bőbeszédűségben rejlik.
Nyilvánvaló, hogy nem nyújt örömöt a gonosz beszéd sem: a hamis vád, a pletyka, a hazugság. Valóban?
Hiszen pletykálni jó érzés. Egy másik bölcs mondás ui. így hangzik: „Legszebb öröm a káröröm.” Meg
vagyok győződve arról, hogy ez nem igaz. Az öröm nem azonos az élvezettel. Kellemes érzés minden
vágykielégülés, így édes lehet a bosszú, mások kínzása, sőt a gyilkolás is. Megkönnyebbülünk, ha
konfliktusaink során kimondjuk a bántó (sőt gyilkos) szavakat, de utána nem az öröm békéje tölti el a
lelket, inkább az üresség és az árvaság érzése.
Szavainkkal vigasztalhatjuk, erősíthetjük, gyógyíthatjuk, vagy megalázhatjuk és tönkretehetjük egymást.
„Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok” – írja Jakab apostol (Jakab 3:10). Ugyanazzal a késsel
lehet kenyeret szelni és megsebezni valakit. Nem maga a beszéd épít vagy rombol, hanem az ember, aki
beszél.
Bár fontos megtalálni és megtanulni azt a módot, ahogyan közölhetjük egymással szeretetünket (a
szeretetközlés öt nyelve közül a társunknak megfelelőt), de elsősorban szeretetre van szükségünk, amit
közölni lehet. Nem azok számára lesz öröm a beszélgetés, akik jól tudnak beszélgetni, hanem azok
számára, akik szeretik egymást, és ezért tudnak jól beszélgetni. Először tehát tegyünk szert szeretetre, és
ha már megvan ez a drága kincs, sajátítsuk el a szeretetközlés technikáját.
Ahhoz, hogy egy kapcsolat létrejöjjön és fennmaradjon, arra van szükség, hogy a felek közöljék egymással
szeretetüket és megbecsülésüket. A közlésnek csak az egyik lehetséges módja a beszélgetés. Az öt
„szeretet-nyelv” közül az egyik a beszéd; ezen kívül van még négy.
Sokan szeretnek hivatkozni egy felmérésre (a forrás már feledésbe merült), mely szerint az
üzenetváltásnak csupán 7 %-a történik verbális (szóbeli) úton, 38 % a metakommunikatív jelzések
szerepe, a legfontosabb üzenethordozó pedig a mimika és a taglejtés: 55 %. Bevallom, nem vagyok biztos
abban, hogy ez a felmérési eredmény megfelel a valóságnak. Az azonban kétségtelen, hogy „beszél” a
szem, a kézszorítás, sőt még a hallgatás is. Puszta szóbeliség csak írásban lehetséges. Továbbá az is
tény, hogy amikor két ember együtt van, nem szokták elemezni, hogy a közlés tartalma milyen csatornán
jutott el hozzájuk. „Nem a szavak hordozzák a jelentést, hanem az emberek” – írja Griffin. Ha együtt
vagyunk, nem tudunk nem kommunikálni, akár beszélünk, akár hallgatunk. A beszélgetés öröme = az
együttlét öröme.
A továbbiakban felváltva használjuk a „beszélgetés” és a „kommunikáció” szavakat, de tudatában vagyunk
annak, hogy amit most beszélgetésnek mondunk, az sokféle más közlési módot is magába foglal.
Folytatás >>>
Dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus, családgondozó
Cikkek >>>
© www.palhegyi-ferenc.com Minden jog fenntartva.
Az írásokból más honlapon idézni csak a szerző nevének feltüntetésével, és a forrásoldalra mutató átkattintható link
elhelyezésével lehet.
öregséghez c. versét írta. „Csak gyökeres szót adj!” – kéri, hiszen „csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek”. A beszélgetés öröme nem a bőbeszédűségben rejlik.
Nyilvánvaló, hogy nem nyújt örömöt a gonosz beszéd sem: a hamis vád, a pletyka, a hazugság. Valóban?
Hiszen pletykálni jó érzés. Egy másik bölcs mondás ui. így hangzik: „Legszebb öröm a káröröm.” Meg
vagyok győződve arról, hogy ez nem igaz. Az öröm nem azonos az élvezettel. Kellemes érzés minden
vágykielégülés, így édes lehet a bosszú, mások kínzása, sőt a gyilkolás is. Megkönnyebbülünk, ha
konfliktusaink során kimondjuk a bántó (sőt gyilkos) szavakat, de utána nem az öröm békéje tölti el a
lelket, inkább az üresség és az árvaság érzése.
Szavainkkal vigasztalhatjuk, erősíthetjük, gyógyíthatjuk, vagy megalázhatjuk és tönkretehetjük egymást.
„Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok” – írja Jakab apostol (Jakab 3:10). Ugyanazzal a késsel
lehet kenyeret szelni és megsebezni valakit. Nem maga a beszéd épít vagy rombol, hanem az ember, aki
beszél.
Bár fontos megtalálni és megtanulni azt a módot, ahogyan közölhetjük egymással szeretetünket (a
szeretetközlés öt nyelve közül a társunknak megfelelőt), de elsősorban szeretetre van szükségünk, amit
közölni lehet. Nem azok számára lesz öröm a beszélgetés, akik jól tudnak beszélgetni, hanem azok
számára, akik szeretik egymást, és ezért tudnak jól beszélgetni. Először tehát tegyünk szert szeretetre, és
ha már megvan ez a drága kincs, sajátítsuk el a szeretetközlés technikáját.
Ahhoz, hogy egy kapcsolat létrejöjjön és fennmaradjon, arra van szükség, hogy a felek közöljék egymással
szeretetüket és megbecsülésüket. A közlésnek csak az egyik lehetséges módja a beszélgetés. Az öt
„szeretet-nyelv” közül az egyik a beszéd; ezen kívül van még négy.
Sokan szeretnek hivatkozni egy felmérésre (a forrás már feledésbe merült), mely szerint az
üzenetváltásnak csupán 7 %-a történik verbális (szóbeli) úton, 38 % a metakommunikatív jelzések
szerepe, a legfontosabb üzenethordozó pedig a mimika és a taglejtés: 55 %. Bevallom, nem vagyok biztos
abban, hogy ez a felmérési eredmény megfelel a valóságnak. Az azonban kétségtelen, hogy „beszél” a
szem, a kézszorítás, sőt még a hallgatás is. Puszta szóbeliség csak írásban lehetséges. Továbbá az is
tény, hogy amikor két ember együtt van, nem szokták elemezni, hogy a közlés tartalma milyen csatornán
jutott el hozzájuk. „Nem a szavak hordozzák a jelentést, hanem az emberek” – írja Griffin. Ha együtt
vagyunk, nem tudunk nem kommunikálni, akár beszélünk, akár hallgatunk. A beszélgetés öröme = az
együttlét öröme.
A továbbiakban felváltva használjuk a „beszélgetés” és a „kommunikáció” szavakat, de tudatában vagyunk
annak, hogy amit most beszélgetésnek mondunk, az sokféle más közlési módot is magába foglal.
Folytatás >>>
Dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus, családgondozó
Cikkek >>>
© www.palhegyi-ferenc.com Minden jog fenntartva.
Az írásokból más honlapon idézni csak a szerző nevének feltüntetésével, és a forrásoldalra mutató átkattintható link
elhelyezésével lehet.
| Kommunikáció a párkapcsolatban - A beszélgetés öröme I. Dr. Pálhegyi Ferenc |
| Dr. Pálhegyi Ferenc |
| kezdő lap | írások | könyvek | aktuális | dr. Pálhegyi Ferencről | képek | kapcsolat | linkek | szerzői jogok |
dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus honlapja
| beszélgetés, párkapcsolat, kommunikáció, család, házasság |
 | |  | |  | |  |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| CIKKEK |
