Megállni, megpihenni, elcsöndesedni - erre vágynak a legtöbben
karácsonykor. Jézus születésnapján átgondolhatjuk az életünket. Van-e
értelme? Merre tartunk? Milyen választ adhat a keresztény ember a XXI.
század kihívásaira? Ezekről is kérdeztük Pálhegyi Ferenc pszichológust, a
Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetőjét.
- Van még esélyünk a csöndre?

- Majdnem olyan ez, mintha azt kérdeznénk egy alkoholistától, van-e lehetősége arra, hogy józan
döntéseket hozzon. A mai ember tudatosan kerüli, hogy szembenézzen önmagával. Azzal a globális
fenyegetettséggel, amelyben él. Az én nemzedékem jól emlékszik rá, hogy Hirosima és Nagaszaki után
még jó néhány évig féltünk a nukleáris háborútól. Ma egyáltalán nem tartunk tőle, pedig a veszély
nagyobb, hiszen olyan országoknak is van atomfegyverük, amelyeknek akkor nem volt. A hatvanas
években hallottuk, hogy amikor Thor Heyerdal körülhajózta a Földet, olajfoltokat látott az óceánon.
Szennyezik a tengereket? - csodálkoztunk. Azóta ez a szennyezettség a sokszorosára nőtt. Először
megdöbbentett mindenkit, hogy kilyukadt az ózonpajzs. Aztán megszoktuk, hogy a lyuk csak tágul. És
lehetne sorolni tovább az emberiség fenyegető betegségeit, a terrorizmust, a természeti katasztrófákat, a
járványokat. De mi folyton megnyugtatjuk magunkat. Az önámításban mesterek vagyunk. Az igazi kérdés
tehát nem az, hogy megfékezhető-e az önpusztítás, hanem hogy miért nem akarjuk megállítani.

- Vajon miért?

- Mert az édenkertben, a bűneset óta elszakadtunk Istentől, és a gonosz uralma alá kerültünk.

- A történelem során minden társadalomnak megvolt a maga betegsége, aztán jött egy új korszak, s
túljutottunk valahogy a nehézségeken.

- Mindig újabbak jönnek, ezt Madách zseniálisan ábrázolja Az ember tragédiájában. Az emberiség igazi
drámája az, hogy kezébe került a tudás hatalma, de megromlott az erkölcse. A Biblia szerint az a
küldetésünk, abban a méltóságban részesültünk, hogy Isten képét hordozva, vagyis őt képviselve
uralkodjunk a teremtett világ felett. De megjelent az első humanista filozófus kígyókosztümben, és rávette
Ádámot és Évát, hogy egyen a jó és a rossz tudásának a fájáról. Azóta mi akarjuk eldönteni, mi erkölcsös
és mi nem. Egymáson próbálunk meg uralkodni, a természetet pedig tönkretesszük, tehát éppen az
ellenkezőjét csináljuk annak, ami Isten akarata volt. Az ember érzi, hogy tévúton jár, de képtelen tükörbe
nézni, megállni, inkább átrohan az egész életen.

- Megpróbál boldog lenni.

- És sikerül neki? Korunk egyik legsúlyosabb népbetegsége a depresszió.

- Van kulcs a boldogsághoz?

- Nehéz rátalálni. A Bibliában mintegy száz úgynevezett boldogmondás található, a legismertebb az a
nyolc, amelyet Jézus a Hegyi beszédben fogalmazott meg. Boldogok a szelídek - hirdeti, őket a
posztmodern ember inkább élhetetlennek nevezné. Boldogok, akik éheznek az igazságra - ma, amikor a
hazugság világa vesz körül bennünket? Az igazi boldogságot csak az élheti át, akinek helyreállt a
kapcsolata az Istennel. Akik gyönyörködnek az Úr törvényeiben, akik lelki szegények, azaz tudják, hogy
rászorulnak Isten kincseire, a lélek gazdagítására. A kulcsot ezer csapdájával igyekszik elrejteni előlünk a
világ.

- Milyen csapdákra gondol?

- Például a technika hihetetlen fejlődésére. Gyors a közlekedés, de nem lett több időnk. Ha nyertünk pár
napot, nem üdülni megyünk, hanem telefonálunk, e-mailezünk, faxolunk. Kortársaink laptopon írott művei
nem jobbak a XIX. században kézzel írt regényeknél és verseknél. Több információhoz jutunk, mégsem
lettünk bölcsebbek. Eljutnak hozzánk a trópusok ízletes gyümölcsei, mégsem táplálkozunk
egészségesebben. Fejlődött az orvostudomány, mégsem lett kevesebb a beteg. Örülni kell a sok
technikai vívmánynak, de nem szabad elhinni, hogy azok elvezetnek a boldogsághoz. Viszont jóval
kiszolgáltatottabbak lettünk, gondoljunk csak arra, mi történik a háztartásunkban, ha megszűnik az
áramszolgáltatás.

- Például elsötétül a tévéképernyő.

- A mai ember egyik legnagyobb istene a komfort. Ha nincs igazi úti cél, fontossá válik az utazás
kényelme. A posztmodern ember is a pusztában vándorol, mint hajdan Izrael népe, de nem hisz az Ígéret
földjében, ezért igyekszik komfortossá tenni a pusztát. És nemcsak komfortistennek hódol, hanem a
hírnév-, pénz-, hatalomés gyönyöristennek is. Ők mind az emberi kéz, ész alkotásai, az ember önmaga
istene.

- Miért éri olyan sok támadás a hagyományos családmodell intézményét?

- Mert ez is Isten alkotása. A családot nem csak azért teremtette, hogy Ádámot és Évát kielégítse. A
házasság azért fontos, hogy a férfi és a nő személyisége kiteljesedjen. Hogy az ember felelősséget
vállaljon a társáért, majd együtt a gyermekeikért.

- Mi az oka a sok rossz házasságnak?

- Legtöbbször az, hogy a férj és a feleség nem figyel egymásra. És rossz köztük a kommunikáció. Ennek
gyökereiről is olvashatunk már a Biblia első lapjain. Szép jelkép, hogy a teremtés után Ádám és Éva még
mezítelenek voltak, és nem szégyellték magukat. Nemcsak a testi meztelenségre utal ez, hanem arra is,
hogy nem volt titkuk egymás előtt. Amikor elszakadnak Istentől, zavarba jönnek, és ágyékkötőket
készítenek maguknak. Nem véletlen, hogy fügefalevélből. Az olyan karéjos: takar is, meg nem is.
Lapulevél jobb lett volna. Jellegzetesen emberi megoldást választottak. Nem tudunk igazán még takarózni
sem. Lelepleződünk egymás előtt, félünk egymástól. De még ennél is nevetségesebb, hogy az ember
Isten elől is el akar bújni.

- Menekülni próbál, és megoldást kínál az alkohol, a kábítószer, az okkultizmus, az ezotéria.

- A mai ember mintha nem akarna kilépni a gyermekkorából. Mesék bűvöletében, álomvilágban szeret
élni. Komolyan veszi a horoszkópot, a jóslást, szeretne varázsolni, átváltozni, mindhiába. Pál apostol
mondja, hogy az emberek az egészséges tanítást nem fogadják el, de a mesékhez odafordulnak, mert
viszket a fülük.

- A kereszténység Európában is egyre inkább egy lett a polcon a "mesék" között... Miért éppen Jézus a
megoldás? - vetik fel sokan. Miért nem mondjuk Buddha vagy Allah?

- Óriási különbség van általában a vallásosság és az evangélium üzenete között. A Szentírásból ez
egyértelműen kiderül. A vallásos ember Isten felé törekszik. A vallásosság egy út. Ilyet kínál a
buddhizmus, az iszlám és sok más tanítás. Az evangélium viszont arról szól, hogy Isten eljött az
emberhez. Van egy markáns kép a Bibliában a Zsidókhoz írt levélben, hogy a főpapunk, Jézus Krisztus
áthatolt az egeken. A végtelen dimenzióból érkezett hozzánk, a mi háromdimenziós világunkba, hogy
megoldást kínáljon nyomorult életünk problémáira. Megalázta magát, hogy a szeretet erejét hirdesse. Ez
a karácsony lényege. Betlehem a kereszthez, a megváltáshoz vezető út kezdete.

- Mikor értelmezzük rosszul a keresztény hitet?

- Két lehetőség áll a hívő ember előtt. Lehet jó szándékú, vallásos, keresztény humanista, aki minden
erejét megfeszítve azért teszi a jót vagy nem teszi a rosszat, hogy megfeleljen Istennek, kivívja jóakaratát.
Böjtöl, imádkozik, Bibliát olvas, gyülekezetbe jár, szolgál, segít. Mindent azért tesz vagy nem tesz, hogy
Isten elfogadja gyermekének. Az igazi, újjászületett keresztény mindent azért tesz vagy nem tesz, mert
tudja, Isten elfogadta gyermekének. Felismeri tehetetlenségét, felajánlja életét az Úrnak, aki értelmet ad
neki.

- Mi az élet értelme?

- Erre a kérdésre a biblikus választ nagyon nehezen értik meg a hitetlen emberek. Mi dolgunk a világban?
Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért - írta Vörösmarty a reformkorban, de joggal kérdezhetjük: ma mik
azok a legnemesbek? Madách azt hirdette: Ember küzdj, és bízva bízzál. Jó, de miért? Milyen cél
érdekében? Petőfi még azt gondolta, ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, ha majd a
szellem napvilága ragyog be minden ház ablakán, eljön a Kánaán. Isten-alakú üresség van minden
emberben, amit illúziókkal próbál meg kitölteni. Minden küzdelmet, ami arra irányul, hogy legyőzzük a
betegségeket, a természeti erőket, és biztosítsuk magunk számára a hatalmat az egészség, a jólét és a
veszélytelen élet létrehozásához, megelőzi a kérdés, hogy mit akarunk kezdeni a függetlenségünkkel és a
hatalmunkkal. Tegyük fel, hogy sikerül győznünk. De mi történik azután? A Biblia szerint életünk értelme
az, hogy Isten dicsőségére legyünk. A hívő ember átélheti ennek az érzésnek a békéjét.

- Sokak számára csalódás volt, amikor Európa megtagadta keresztény gyökereit. Legalábbis az unió
alkotmányában. Mintha a kereszténység kezdene visszaszorulni az öreg kontinensen.

- A kereszténység mindig is kisebbségben volt, még akkor is, amikor látszólag uralkodott. A Szentírás
üzenetéhez igazán ragaszkodók sohasem voltak sokan. Jézusnak van egy szép hasonlata a követőiről: ti
vagytok a föld sója. Tudjuk, a sóból nem kell sok. A Biblia arról beszél, hogy a "maradék" megtartatik, és
bennük rejlik a jövő. Ha keresztény testvéreink vállalják a hitüket, mernek világítani, és valóban példát is
adnak az életükkel, ha Jézus Krisztus követői a helyükön vannak, élhetőbb lesz az élet, és bizakodhatunk.

Cikkek >>>

©
www.palhegyi-ferenc.com  Minden jog fenntartva.
Az írásokból más honlapon idézni csak a szerző nevének feltüntetésével, és a forrásoldalra mutató átkattintható link
elhelyezésével lehet.
Lapulevél jobb lett volna
Devich Márton riportja - Heti Válasz, 2005 december 22.
dr. Pálhegyi Ferenc
Dr. Pálhegyi Ferenc
kezdő lap  |  írások  |  könyvek  |  aktuális  |  dr. Pálhegyi Ferencről  |  képek  |  kapcsolat  |  linkek  |  szerzői jogok
dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus honlapja
családmodell, boldogság, kereszténység, keresztyénség, alkohol, kábítószer, okkultizmus, ezotéria
 
CIKKEK